A mai mag a holnapi zöldségeskert

Bárki, aki próbálkozott már zöldségtermesztéssel, megtapasztalhatta, hogy a vetőmagokból sokkal gazdagabb a kínálat, mint a kiültetésre kész palántákból. Ezért is döntenek úgy sokan, hogy maguk nevelik fel a zsenge korban még több törődést és különlegesebb körülményeket igénylő növényeiket, legyenek akár gyakorlott kertészkedők, akár lelkes kezdők.

És hogy miként érhetünk el így is viszonylag gyors eredményt? A magokat beltérben csíráztatjuk, ahol már tél végén is megfelelő körülmények közt fejlődhetnek, hogy mire a kinti hőmérséklet felmelegszik, életerős palántáink legyenek.

Mi a teendőnk?

Mivel néhány növény már kora tavasszal kiültethető a szabadba, ezek magvait típustól és fajtától függően 40–85 nappal korábban elvethetjük beltérben.

• A hagyma és a póréhagyma esetében 8 hétre van szükség, mivel a növekedésük valamivel lassúbb.

• A zöld salátának 15 napra van szüksége. Némi meleget igényel, az optimális hőmérséklet 11–20 Celsius-fok, a magok csírázása azonban már 5 foknál beindulhat.

• A paprika esetében ahhoz, hogy kiültetésre alkalmas palántát kapjunk, a magokat 70 nappal korábban el kell vetnünk, tehát kb. 10 hétre van szüksége.

• A paradicsompalánták fajtától függően 40–65 nappal a magok elvetése után kiültethetők, amikor elérték a 15–17 cm magasságot és van rajtuk 4–5 levél.

• A sárgarépa csírázási ideje fajtától, illetve a levegő hőmérsékletétől függően eltérő, utóbbi esetében az optimális érték 20–25 Celsius-fok, de 5 foknál már beindul a magok csírázása. Például: 10 foknál 17 nap után, 20–25 foknál pedig egy hét után kezd csírázni.

• Az uborkát nagyjából 45 nappal a kiültetés előtt vetjük el. Esetében a csírázás egy hét múlva indul be.

• A cukkinipalánta 25–40 nap után ültethető ki, tehát 4–6 hetet igényel a kifejlődése, fajtától függően.

• A padlizsánmagot a tökéletes palánta elérése érdekében 70–80 nappal a kiültetés előtt vetjük el.

Az első lépés tehát a magok elvetése a tervezett ültetési idő előtt néhány héttel, a növények sajátosságainak függvényében.

Figyelem!

 Bármilyen nagy is a lelkesedésünk, ne siessünk, főleg ha melegigényes növényekről van szó!

Vagyis a paradicsom-, paprika- és padlizsánpalánta nevelését ne kezdjük el március közepe előtt. Hogy miért? Mivel nem tudjuk kiültetni őket a szabadba, amíg az éjszakai hőmérsékletek nem maradnak tartósan +10 Celsius-fok fölött. Tehát türelem! Kezdjük nevelésüket 6–8 héttel a kiültetés előtt.

Hogyan járunk el?

Előkészítjük a szükséges eszközöket:

• Palántanevelő tálcák – ezeket beszerezhetjük a szaküzletekben, vagy újrahasznosíthatjuk a már meglévőket, a lényeg, hogy legyen rajtuk vízelvezető nyílás.

• Gondoskodjunk a tálcák befedéséről, hogy biztosítva legyen a csírázáshoz szükséges páratartalom – ezeket a fedeleket aztán majd el kell távolítanunk, amint zöld színt észlelünk.

• A csíráztatáshoz tápanyagokkal elkevert tőzeget használjunk, amelynek jobb a víztartó képessége. A kerti föld nem a legjobb választás erre a célra!

• Fontos továbbá az elegendő fény biztosítása, amihez használhatunk palántanevelő LED-lámpákat is, amelyek úgy vannak megalkotva, hogy a növények által leginkább hasznosított hullámhosszú fényt bocsássák ki.

• Fűtőszőnyeg – ez a tálca alá helyezhető, felgyorsítja a csírázást.

A követendő lépések:

1. Töltse meg a palántanevelő tálca mélyedéseit a tápanyagokkal elkevert tőzeggel.

2. Minden mélyedésbe helyezzen 2–4 magot, majd finoman nyomkodja meg, és takarja be földdel.

3. Mindegyik mélyedést címkézze fel.

4. Öntözze meg a magokat, majd fedje le a tálcát, hogy kialakulhasson a szükséges páratartalom.

5. Helyezze a tálcát meleg helyre vagy fűtőszőnyegre.

6. Amint a magok csírázni kezdenek, távolítsa el a tálcákról a fedelet. Ha palántanevelő LED-lámpákat használ, a tálcákat helyezze ezek alá.

7. Öntözze a palántákat naponta és tápoldatozza hetente egy közepes erősségű folyékony trágyával mindaddig, amíg elérik a kiültetéshez szükséges méretet.

Sok növény nem igényel előzetes beltéri palántanevelést, így ezek magvai a megfelelő időpontban egyenesen a kinti földbe vethetők. Ilyenek például a gyökérzöldségek, mint a sárgarépa, cékla, retek, vagy mások, mint a bab, borsó, tök, dinnye, mák, napraforgó stb.