Kerti kisokos a hideg hónapokra: Honnan lehet tudni, hogy a növény nyugalmi állapotban van vagy elszáradt?

A késő ősz és a tél a kertben eseménytelen időszaknak tűnik, pedig növényeink most élik az egyik legfontosabb életszakaszukat: a nyugalmi időszakot. Ilyenkor kívülről úgy látszik, mintha a kert mélyen aludna, de valójában nagyon is sok minden történik, csak nem a felszínen.


A növények életciklusa röviden 

Kerti növényeink minden évben ugyanazt a természetes ritmust követik: tavasztól őszig teljes erővel növekednek, ősz végétől kora tavaszig pedig nyugalmi állapotba lépnek. 

• Vegetációs időszak (tavasztól őszig)

A vegetációs időszak a látható növekedés ideje. A hosszabb nappalok és a melegebb hőmérséklet hatására a növények új hajtásokat és leveleket hoznak, és a fotoszintézis révén folyamatosan energiát termelnek. Szintén a vegetációs időszak során zajlik a virágzás, és a növények ekkor érlelik terméseiket is.

• Nyugalmi állapot (ősz végétől kora tavaszig)

Amikor megrövidülnek a nappalok és csökken a hőmérséklet, a növények nyugalmi állapotba lépnek. Ez alatt a növények nem tűnnek aktívnak, de belül intenzíven készülnek a következő évre. A nyugalmi időszakban a növények elhullajtják leveleiket (ha lombhullatók), és a hajtásnövekedés leáll. A növények a vegetációs időszak alatt felhalmozott tápanyagokból gazdálkodnak ilyenkor, és különféle fagyvédelmi mechanizmusokkal készülnek a hidegre.

Honnan tudjuk, hogy a növény életképes, csak épp nyugalmi állapotban van, vagy elszáradt?  

Ez a kérdés minden ősszel és kora tavasszal előkerül. Néhány nagyon egyszerű jelből meg lehet állapítani, hogy minden rendben van a növénnyel:


1. A kéreg alatt zöld a szövet
• Ha finoman megkarcoljuk a növény kérgét, és zöld a kéreg alatt, akkor a növény él.
• Ha a kéreg alatt barna és száraz: az az ág valószínűleg elszáradt (de a növény többi része még lehet élő, ezért le kell ellenőrizni más ágakat is!).

2. A vessző hajlékony, nem törik
• Az élő, friss hajtás finoman meghajlik. Ha az ágak rugalmasak, akkor a növény egészséges. 
• Ha pattanva törik, az az ág kiszáradt. Ekkor a többi ágat is szükséges ellenőrizni, hogy meggyőződjünk a növény életképességéről.

3. Ha szabadgyökerű növényt vásárolunk, a gyökerek is árulkodók lehetnek:
• Az egészséges gyökerek rugalmasak.
• Az elszáradt gyökerek szürkések, törékenyek, morzsolódhatnak.
• A kellemetlen szag vagy nyálkás rész a gyökereknél rothadásra utalhat. 

Miért csak a nyugalmi időszakban lehet elültetni a szabadgyökerű növényeket?

A szabadgyökerű vagy gyökércsomagolt növények (gyümölcsfák, rózsák, bogyósok, szőlőoltványok) csak akkor kerülhetnek forgalomba, amikor lombtalanok, vagyis nyugalmi állapotban vannak. Ősztől kora tavaszig a kiemelés és az átültetés sokkal kisebb stresszel jár a növények számára. Hűvös időben a növény kevesebb vizet veszít, valamint az őszi és téli nedvesség segíti a begyökeresedést.


És mi a helyzet a konténeres növényekkel?

A konténeres növények szinte bármikor kiültethetők, amikor a talaj nem fagyott. Ezek esetében az aktuális évszaktól függ, hogy van-e rajtuk levél. A konténeres növény nem attól életképes, hogy cserépben van, hanem a benne lévő ép gyökérzetétől, ezért lombtalanul is lehet teljesen egészséges, ha a hideg évszakban járunk.

Összegzés

A lombhullató fák, díszcserjék, gyümölcsfák, bogyósok, rózsák és szőlők novembertől kora tavaszig kopaszak, nincs rajtuk levél. Ez normális, és nem utal semmilyen problémára. A növények nyugalmi állapota természetes és egészséges folyamat. Ez az az időszak, amikor:

• a szabadgyökerű növényeket lehet telepíteni,
• a konténereseket is biztonságosan ültethetjük,
• könnyen megállapíthatjuk, hogy egy növény él-e,
• megalapozzuk a kert sikerét.