Kivi útmutató kezdőknek

A kivi ma már nem számít különleges, távoli vidékekről érkező egzotikus gyümölcsnek. Ha eddig úgy gondoltad, hogy a kivi kényes növény, vagy csak melegebb éghajlaton érzi jól magát, lehet, hogy meg fog lepni, milyen szépen fejlődik a hazai kertekben is. Ebben az útmutatóban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a kivi fagytűréséről, a beporzásáról, az ültetéséről és a gondozásáról.

Mennyire fagytűrő a kivi?
A legtöbb kertész első kérdése az, hogy a kivi bírja-e a hideg teleket. A válasz egyértelmű igen, ha olyan fajokat választunk, amelyek már jól alkalmazkodtak a hazai éghajlathoz. Ilyen például az Actinidia deliciosa és az Actinidia arguta.


Az Actinidia deliciosa, vagyis a klasszikus kivi, nagy, barnás, szőrös héjú gyümölcsöket terem. Általában –20 °C-ig fagytűrő, ha védett helyre ültetjük. A hidegebb vidékeken érdemes szélvédett fekvést választani, és az első években a tövét is védeni. Ebbe a csoportba tartozik például a Jenny kivi, amely egy öntermékeny, klasszikus fajta, vagy a sárga húsú kivi (Actinidia deliciosa Golden). A nem öntermékeny fajták beporzásához, illetve az öntermékeny fajták terméshozamának növeléséhez gyakran használják az Atlas kivi porzót.

Az Actinidia arguta, más néven mini kivi, még ellenállóbb faj. A kifejlett növények -20 °C, sőt -25 °C hőmérsékletet is elviselnek. Terméseik kisebbek, mint a klasszikus kivié, sima héjúak, és héjastól fogyaszthatók. Ide tartozik többek között az Issai kivi, a Jumbo kivi, a Ken’s Red kivi, az Ananasnaya kivi, a Chang Bai Giant kivi és a Geneva kivi. A beporzáshoz vagy a terméshozam növeléséhez ennél a csoportnál gyakran a Weiki kivi porzót használják.

Az ültetés utáni első 2-3 évben fajtól függetlenül érdemes a növény tövét mulccsal takarni, különösen azokon a területeken, ahol a téli hőmérséklet gyakran -15 °C alá süllyed.


Kell a kivinek porzópár?
A kivi termesztésének másik fontos kérdése a beporzás. Sok fajta esetében a terméshez szükség van külön porzónövényre. Egy hím növény általában 4–6 nőivarú tövet is képes hatékonyan beporozni, ha viszonylag közel vannak egymáshoz ültetve.

Léteznek öntermékeny fajták is, például a Jenny kivi vagy az Issai kivi, amelyek porzónövény nélkül is teremnek. Ugyanakkor még ezeknél is gyakran bőségesebb a termés, ha a közelben található egy porzó kivi.

Hová és hogyan ültessük a kivit?
A kivi erőteljes növekedésű futónövény, amely kedvező körülmények között akár 4–6 méter hosszú hajtásokat is nevel.  Emiatt mindenképpen szüksége van valamilyen stabil támasztékra, például lugasra, pergolára, támrendszerre vagy erős kerítésre.

A napos, meleg fekvés és az erős szelektől védett helyek a legmegfelelőbbek a kivi számára, mert a fiatal hajtások érzékenyek lehetnek a hideg szélre.

A kivi a jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag, enyhén savanyú talajt kedveli, ideális esetben 5,5–6,5 közötti pH-értékkel. A gyökerei nem szeretik a pangó vizet, ezért a nehéz, kötött talajok problémát okozhatnak.

A kivi ültetésére általában tavasszal vagy ősszel kerül sor, amikor már nincs tartós fagy. A növények között érdemes legalább 1,5 méter távolságot hagyni, hogy legyen elegendő helyük a fejlődéshez.


Kivi gondozása
A kivi gondozása rendszeres öntözést feltételez, különösen a száraz nyári időszakokban, mert a gyökérzete viszonylag sekélyen helyezkedik el. A talaj legyen egyenletesen enyhén nedves, de ügyeljünk rá, hogy ne pangjon a víz.

Tavasszal érdemes komposzttal vagy gyümölcstermőknek szánt műtrágyával utánpótolni a tápanyagokat. A túl sok nitrogént azonban jobb kerülni, mert ez erőteljes levélnövekedést indít, miközben a terméshozás rovására mehet.

A metszés kulcsfontosságú, ha jó termést szeretnénk. A kivi az egyéves hajtásokon hozza a termést, ezért rendszeres metszés nélkül a növény sok zöld hajtást nevel, de kevés gyümölcsöt hoz. A fő metszést tél végén vagy kora tavasszal, nyugalmi állapotban érdemes elvégezni, nyáron pedig kisebb igazító metszésekkel lehet szellősebbé tenni a lombot.

Hány év után terem a kivi?
A kivi általában legalább 2–3 évet igényel, amíg elkezd termést hozni, és a hozam fokozatosan nő, ahogy a növény megerősödik.

Az Actinidia arguta, vagyis a mini kivi termése többnyire szeptemberben vagy október elején érik. A klasszikus kivi, az Actinidia deliciosa valamivel később, általában október–novemberben szüretelhető. A terméseket gyakran kissé kemény állapotban szedik le, majd szobahőmérsékleten utóérnek.

Ha egy erős, már kifejlett növény nem hoz termést, annak leggyakoribb oka az, hogy nincs a közelben megfelelő porzónövény, vagy a virágokat késő tavaszi fagy károsította.


Összegzés
A kivi nálunk is sikerrel termeszthető. Bár elsőre kényes növénynek tűnhet, valójában sokkal alkalmazkodóbb, mint gondolnánk. Ráadásul nemcsak a termése miatt értékes: hosszú hajtásaival, nagy leveleivel és erőteljes növekedésével gyorsan befuttat egy lugast vagy pergolát, és kellemes hangulatot ad a kertnek.

Ha kivit szeretnél ültetni, a Sweet Garden webshopban több fajta közül is választhatsz. Mindegyiknél részletes leírás segít eldönteni, hogy melyik fajta illik leginkább a kertedbe.