Miért nem lehet februárban megítélni, hogy mi él és mi fagyott el a kertben?

Februárban a kerti séták során sok kertészben felmerül a kérdés: vajon él még egy-egy gyengélkedőnek tűnő növény, vagy teljesen elfagyott? A válasz a legtöbb esetben az, hogy ezt most még nem lehet megmondani.


A növények februárban még nyugalmi állapotban vannak
Februárban a kert képe megtévesztő. A tél vége felé közeledve a növények többsége még nyugalmi állapotban van. A föld feletti részek sokszor teljesen élettelennek tűnnek, miközben a gyökérzet, a rügyek és a szövetek belül életképesek.

A lombhullató cserjék és fák rügyei ilyenkor zártak, kemények, nem mutatnak látható életjelet. Az évelők nagy része teljesen visszahúzódott a talajba. Sok örökzöld levele pedig a fagy hatására megfonnyadhat vagy megbarnulhat, ami ijesztő, de legtöbbször ez nem jelent vészes károsodást.

A hidegebb tél nem feltétlenül jelent problémát
Az idei tél hidegebb volt, mint az elmúlt évek enyhe telei. Sokan ehhez az enyhébb időjáráshoz szoktak hozzá, ezért a mostani állapot riasztóbbnak tűnhet. De fontos tudni, hogy a magyar éghajlatához alkalmazkodott növények számára a mostani téli hőmérsékletek teljesen természetesek. Sőt, bizonyos növények számára kifejezetten szükséges a hideg időszak a normális tavaszi fejlődéshez.


Mikor lehet biztosabban megítélni a növények állapotát?
A legtöbb növénynél március vége - április közepe az az időszak, amikor nagyobb bizonyosággal meg tudjuk állapítani, hogy életképesek-e. 

A fáknál és cserjéknél arra kell figyelni, hogy megduzzadnak-e a rügyek és kihajtanak az ágak? Esetleg egyes ágak hajtanak, és mások nem? A tavasz közepére már láthatóvá kell válnia, hogy melyik rész él és melyik károsodott. 

Ha még ekkor is bizonytalanok lennénk, ezzel az egyszerű trükkel gyorsan meglesz a válasz:
• Karcoljuk meg óvatosan a növény szárát vagy ágát.
• Ha belül zöld a szövet, akkor a növény él, és hamarosan növekedésnek indul.
• Ha barnás-szürkés és száraz belül, akkor az az ág valószínűleg már nem életképes. Ekkor a többi ágnál is érdemes ugyanezzel a módszerrel megvizsgálni, hogy lássuk a növényünkből mi menthető, és mit kell visszametszeni.

Évelőknél gyakran csak áprilisban jelennek meg az első hajtások a talajból, és addig teljesen száraznak tűnhetnek. Esetükben egy kis türelemre van szükség, hogy megállapítsuk, élnek-e.

Ha egy növény május elejére sem mutat életjeleket (nincs új hajtás, a rügyek nem nyílnak, az ágak könnyen törhetők és egyértelműen szárazak), akkor sajnos nagy valószínűséggel nem élte túl a telet.


Mely növényeket érdemes jobban megfigyelni?
Nem a már kifejlett, jól begyökeresedett növények okoznak általában gondot, hanem:
• a nagyon fiatal példányok,
• az ősszel ültetett, még nem megerősödött növények,
• az érzékenyebb vagy mediterrán fajok, amelyek nem kaptak téli védelmet,
• a cserépben, szabadban teleltetett növények.

Ezeknek tavasszal érdemes alaposabban megvizsgálni az állapotukat, de még náluk sem februárban.

A kert a tél végén még nem ad egyértelmű válaszokat. Amit most látunk, az nem a növények végleges állapota. A legtöbb esetben az történik, hogy a kerttulajdonos túl korán ítél, és olyan növényt vág vissza vagy dob ki, amely néhány hét múlva teljesen egészségesen kihajtana. Februárban viszont a kertészek legnagyobb erénye a türelem.